Nagyon régen írtam már bejegyzést a blogra, régen is volt ennyire sűrű nyaram, mint az idei. Május végén kaptam egy fantasztikus lehetőséget, csatlakozhattam a TV2-n futó Drágám, add az életed szerkesztőségéhez. Aki ismer, pontosan tudja, hogy nagyon szeretem ezt a csatornát, így egy gyerekkori álmom valósult meg! Izgatottan vártam a munkát, milyen új kihívásokkal találkozom. 

Elmondható, hogy mindenhol az első nap a legrosszabb, a szívem a torkomban dobogott, pedig az elmúlt években számtalanszor jártam már a Róna utcában, kívülről fújtam melyik stúdióban mit rögzítettek korábban, mi hol található. A műsor szerkesztősége az L2 stúdióval szemben a második emeleten volt. Amikor beléptem az irodába, a szerkesztők közül, sokan nem tudtak hova tenni: „Miért van itt ez a fiatal gyerek?”, „Most velünk volt fog dolgozni, ez komoly?!” valószínűleg ezek a gondolatok cikáztak a fejekben. Ennek ellenére kedvesen és jól fogadtak, persze az izgalom továbbra is meg volt, hiszen sosem dolgoztam korábban csapatban, tévénél meg pláne. A szerkesztők párokban dolgoztak, volt köztük határozott és vicces egyéniség, összeszokott páros is, így osztották fel maguk között a feladatokat. A Drágám, add az életed második évadában már civilek is lehetőséget kaptak, hogy teszteljék párjukat és részt vegyenek egy hatalmas kalandban. A műsor válogatása három körös volt, így több fordulón keresztül kellett a pároknak bizonyítaniuk.

 
Érkezésemkor kezdődött a casting, mely során több száz pár érkezett a Róna utcába, hogy kiderüljön alkalmasak-e a műsorban való szereplésre vagy sem. Igyekeztem segíteni a szerkesztők munkáját, ha kellett szerződést nyomtattam, vagy játékot teszteltem. Az első hetek nagyon erősek voltak minden nap reggeltől estig tartott a válogatás. A szerkesztőségben a hangulat sem volt mindig a tetőfokán. Az ott töltött hetek alatt több embert megszerettem ebből a remek csapatból. Ott van például Dóri, akinek elképesztően jó humora van és a leghúzósabb helyzetekben is képes volt olyat mondani, amitől mindenki dőlt a nevetéstől. Természetesen nem ez volt az egyetlen erőssége, nála az első perctől látszott, hogy nem most kezdte a szakmát, az évek és a rutin benne volt minden mondatában, mint később egy beszélgetésünkből kiderült számos műsor előkészületeiben vett már részt, ahogy azt sejtettem. Nem ő volt az egyetlen, akit nagyon megkedveltem, Viki a határozott és erős egyéniség, aki mindig tudta, hogyan kell a rázós helyzeteket kezelni, ha akadt egy-két problémás jelentkező, ő egy perc alatt megoldotta.

Sokat tanultam tőlük és ezért is örültem a lehetőségnek, hiszen valljuk be őszintén még fiatal vagyok és sokat kell tanulnom, tapasztalnom. Visszatérve a csapathoz Vikivel dolgozott együtt Ráhel, aki az a tipikus anyuka tigris volt, öröm volt vele is együtt dolgozni. Aztán Alexa és Ivett, előbbi a vagány csaj, aki mindig kedves volt hozzám és jól tudtunk együttműködni, míg utóbbi a határozott és visszafogottabb Ivett, akivel később alakult jobbá a viszonyom, mivel az elején tartotta a két lépés távolságot. Rita az első perctől próbálta segíteni a beilleszkedésemet, vele sokat beszélgettem. Természetesen a gyártási csapatot is meg kell említenem, hiszen Tibi és Gyula munkája talán a legfontosabb ebben a gépezetben, tőlük is sokat tanultam alázatról és munkabírásról. A főszerkesztővel (a góréval) pár héttel kezdésem után találkoztam először, amikor megjelent ismerős volt az arca korábbi műsorok kapcsán adott interjúkból. Fegyának mindig volt hozzám egy-két kedves szava, a kutyája Jolika pedig előszeretettel élvezte mindenki simogatását. Emlékszem egyik este nyolcig bent voltunk és kettesben maradtam vele, megkérdezte mivel foglalkozom, hogy kerültem oda, úgy éreztem őszintén érdeklődött felőlem és ez nagyon jól esett, hiszen én csak egy kis hal voltam az akváriumban. Velük dolgoztam az elmúlt pár hónapban, amit biztosan nem felejtek el. Láthattam mennyi előkészület van egy szórakoztató tévéműsorban. A végeredmény szerintem magáért beszél, az ősz egyik legszórakoztatóbb műsorát októbertől Ti is megnézhetitek a TV2-n.

Idén harmadik alkalommal adták át a Televíziós Újságírók Díját a Pesti Vigadóban. A korábbi évekhez hasonlóan, idén is kilenc médium, köztük a Hír7 döntött arról, melyik televíziós produkció, illetve műsorvezető, színész volt a legjobb 2015-ben. Ebben az évben minden eddiginél nagyobb szabású gálaesten közel kétszáz vendég részvételével hirdették ki a nyerteseket. Az esemény házigazdája Hajós András volt. Kenderessy Szabolcs a díj alapítója és a Sorozatwiki főszerkesztője néhány hete felkért, hogy idén én adjam át a legjobb műsorvezetőnek járó díjat, tavaly ugyancsak ennek a kategóriának a női megfelelőjével jutalmaztam Ördög Nórát. Nekünk résztvevőknek hat óra körül kellett gyülekeznünk a patinás épületben, ahol egy rövid eligazítás után belevágtunk a főpróbába. Amikor minden a helyére került és mindenki tisztában volt az este forgatókönyvével, már csak a vendégek hiányoztak.

A díjátadóra az összes nagyobb televíziótól érkeztek szakemberek és hírességek. A két kereskedelmi tévé, az HBO és a közmédia is egy-egy asztalt kapott, ahonnan végigkísérhették az eseményeket. Érdekes és egyben jó volt látni, hogy egy estére mindenki elfelejtette a versenyt, a nézettséget és együtt örült a díjazottakkal. Ritka pillanat ez a magyar médiában. Édesanyám, a nővérem és legjobb barátom kísértek el erre az estére. Kilenc óra körül került sor a férfi műsorvezető díjazására. Eddig kisebb gyomorgörccsel ültem az asztalnál, majd jött a kisfilm a jelöltekről és Hajós András felkonferálását követően elindultam a színpad felé. A mikrofonhoz érve elmondtam a rövid beszédemet, amit igyekeztem nem elrontani. Az díjátadók után egy kötetlen beszélgetésekkel fűszerezett vacsora vette kezdetét. Egy nagyon elegáns és szép díjátadót zártunk, Szabolcs méltán lehet büszke a díjra, ami összehozta a szakmát, én pedig hálás lehetek neki, hogy részese lehettem.



Nézd meg az estéről készül videót itt!

Nagy fába vágtam a fejszémet néhány hónappal ezelőtt, amikor kitaláltam, hogy előadóként részt veszek a novemberi Talentn konferencián. 2013-ban már volt alkalmam több mint kétszáz ember előtt színpadra állni a RAM Colosseumban - nem mondom az sem volt könnyű, hiszen teljesen egyedül kellett helytállnom - most emeltem a tétet és több mint ötszáz ember előtt tartottam előadást. Igaz, idén mentoromat is segítségül hívtam, mert úgy éreztem együtt jobb és érdekesebb előadást tudunk nyújtani a Várkert Bazár nézőközönségének. A mindössze 12 perces előadást több hetes egyeztetés előzte meg, segítségünkre volt Honti Pál és Mányai Csaba, akik korábban többek között a TEDx előadóit is felkészítették. Így profi kezekbe kerültünk, vagyis kerültem, hiszen Hesna vérprofi előadó, aki már számtalan előadást tudhat maga mögött. Talán mindvégig ez nyugtatott, ha elfelejtem a szövegem, vagy kizökkenek a mondanivalómból, akkor majd biztos segít, kiment a kínos szituációból. Visszatérve az előadásra, amit úgy építettünk fel, hogy a röpke pár percben bemutassa életünk legfontosabb mérföldköveit, azokat a személyeket, akik meghatározóak voltak számunkra, befolyásolták döntéseinket.

A nagy napot megelőzően egész nap próbákat tartottak a helyszínen, mi Hesnával estére lettünk beosztva. Belépve az épületbe elakadt minden szavam, először jártam ugyanis a Várkertben, nagyon modern és hangulatos hely. Némi egyeztetés után már a színpadon találtam magam és a technikus kolléga tette is fel a mikroportot a fejemre, ami először nagyon szokatlan volt, hiszen olyan érzés volt mintha nem lenne a fejemen semmi, mégis az egész helység tőlem zengett. Talán emiatt vagy a fáradtság miatt, de nem sikerült jól a főpróba, sok baki és még több szövegtévesztés volt a részemről. Egy nappal az előadás előtt nem túl jó kilátások ezek. Hesna hazafelé folyamatosan biztatott, menni fog és erre való a próba, hogy megszokjuk a környezetet ismételgette.

November 5. – Az előadás napja. Gondolhatjátok egy ilyen este után mennyire izgultam, délelőtt érkeztem anyukámmal, a program ekkor már javában zajlott az előadók egymást váltották a színpadon. Az érkezés után jöhetett a smink, itt szintén ismerős arcokba botlottam, így sikerült valamennyire megnyugodni. Én mondom a sminkes lányok nyugtató hatással vannak az emberre. Nem sokkal később megérkezett Hesna is, akit bemutattam a szüleimnek, kellemes beszélgetés bontakozott ki, anyukámat az 50 tehetséges magyar fiatal program gálavacsorájáról már ismerte, de apukámmal most találkoztak először. Ezután az előtérben elpróbáltuk az előadást, még egyszer, a végére már mindketten belezavarodtunk a saját részünkbe. Majd a színpad mellett vártuk, hogy felkonferáljanak minket. Elég sötét volt így csak az első sorokat lehetett látni, viszont azonnal kiszúrtam édesanyámat, aki a negyedik ötödik sorban foglalt helyet. Mivel Hesna mondta a bevezető részt volt időm megnyugodni és elfogadni, néhány másodperc múlva több mint 500 emberhez fogok beszélni. Az előadás rendes kerékvágásba ment mindenki elmondta a maga részét a végén pedig még kollégákat is kerestem egy frappáns felhívással. A színpadról lejöve hatalmas megkönnyebbülést éreztem és nagyon örültem, hogy Hesnával megcsináltuk, újabb közös élménnyel lettem gazdagabb. Jó érzés volt, hogy az előadások után vadidegen emberek jöttek oda gratulálni és megosztani a véleményüket a munkámmal kapcsolatban, köztük volt gimnazista osztálytársam is, ami nagyon jól esett. 

Az előadás teljes egészében megnézhető itt és Facebook oldalamon egyaránt!

Néhány héttel ezelőtt egy különleges napot tölthettem egy budapesti fotóstúdióban, ahol a 2015. november 5-i TALENTn rendezvényt megelőző kommunikációs kampányhoz készültek minden előadóról az egyperces bemutatkozó videók. Ahogy ez általában az ilyen forgatások alkalmával lenni szokott, minden csúszással kezdődött - engem ez cseppet sem zavart, hiszen ez idő alatt is figyelhettem a profi stábot munka közben. Korábban nem voltam ilyen modern stúdióban, az egész környezet egy amerikai filmforgatás helyszínére hasonlított. A várakozó tehetségekkel váltott pár szót követően, jöhetett a smink. Varga Noémi ügyes kezei közé kerültem, aki végtelenül közvetlen, kedves volt hozzám, és a sminkelés alatt sokat beszélgettünk a munkámról és a jövőmről. Azóta is sokat gondolok erre a beszélgetésre, valamiért nagyon bennem maradt. Miután megkaptam az „új arcom” Noémitől, jött a mikroport és némi egyeztetés Ádám Györggyel, a filmek rendezőjével.

Indul a visszaszámlálás… csapó és jönnek a kérdések sorban, egymásután, ahogy kell. Néhány kedvencem, a teljesség igénye nélkül: „miért kezdted el”, vagy a „ki volt a kedvenc interjúalanyod”. Nagyon nehéz ezekre válaszolni, de biztos, hogy amikor egy interjúra megyek, vagy idegennel találkozom, ez a két kérdés biztos, hogy előkerül. Visszatérve a forgatáshoz, miután túl voltunk a kérdezz - felelek blokkon, jöhettek a vágóképek. A stáb kérése volt, hogy minden tehetség hozzon magával valami kézzel fogható tárgyat, amit be tud mutatni, így én a Hír7-logós mikrofonomat vittem. Néhány jelenet felvételét követően, ahogyan az egyik kockáról a másik szimpatikus kockára teszem a mikrofont, még gépelek egy kicsit egy laptopon.

A négy órás forgatás eredménye itt látható:

Nemrég vendég műsorvezető voltam a Vivatv-n. Nagy lehetőség volt ez számomra, hiszen egy héten keresztül egy országos nézettségű csatorna, Hőálló Megálló című műsorában szerepelhettem. Egész nyáron hétről-hétre fiatalok egymást váltva tűntek fel a képernyőn Iszak Eszti és Miskovits Marci mellett. Az egyik ilyen kiválasztott voltam én is. Esztivel és Marcival korábban már forgattam a Hír7 kapcsán, így őket valamennyire már ismertem. A forgatás a Velencei-tónál, az EFOTT fesztiválon zajlott, ahol még azelőtt soha nem jártam. A többi fesztiválhoz képest sokkal kisebb, de hangulatosabb. Dél körül kezdtünk neki a munkának és egészen hatig dolgoztunk. Aznap éppen 40 fok volt, sehol egy talpalatnyi árnyék, de a melegtől eltekintve nagyon jó hangulatban telt a nap. 

A velem forgatott részekhez Esztit kaptam partnernek, aki különböző feladatokkal bízott meg, természetesen kamera előtt kellett végre hajtanom őket. Az első "mission"-nél lányokat kerestem és vettem rá, hogy cikis táncmozdulatokat mutassanak be. Korábbi forgatási tapasztalataimból tudom, hogy nehéz bárkit is bármire rávenni, ha azt egy egész stáb figyeli.Végül találtam három vállalkozó kedvű lányt, akik izgultak ugyan, de végrehajtották a rájuk bízott feladatot. Egy jelenet felvétele sokszor 20 percig is eltartott, míg a képernyőn a nézők mindössze két percet láthattak belőle. Összesen három feladatot és két beszélgetést rögzítettek velem. 

Ezután három fiút kellett rávennem, hogy durrantsák be az izmukat és Pumped Gabo után szabadon tartsanak egy rögtönzött bemelegítést a kamera előtt, végül pedig egy társaságot találni, akik velem egy őrült selfiet csinálnak. Természetesen mindkét feladatot sikeresen teljesítettem és közben még jól is éreztem magam. Nagyon köszönöm a csatornának a lehetőséget és persze a stábnak, akik az első perctől kezdve mindenben segítségemre voltak. A felvételek a terveim szerint hamarosan felkerülnek a hivatalos Facebook oldalamra, ahol meg tudjátok majd nézni.

Néhány héttel ezelőtt interjút készítettem Bogival, amit itt olvashattok el. Készült néhány csodálatos kép is Vajda Anitának köszönhetően! Csak ajánlani tudom nagyon jó fotós! ;)

Bogi és Vásárhelyi Dávid - Fotó: Vajda Anita
 Bogi és Vásárhelyi Dávid - Fotó: Vajda Anita
Fotó: Vajda Anita
Vásárhelyi Dávid - Fotó: Vajda Anita
Fotó: Vajda Anita Fotó: Vajda Anita
Vásárhelyi Dávid és Bogi - Fotó: Vajda Anita

Már régóta terveztem a Hesnával való kapcsolatomról egy bejegyzést írni, de eddig még nem sikerült összeszedni a gondolataimat és leírni mindazt amit neki köszönhetek. Aki nem ismerné Al Ghaoui Hesnát, annak pár mondatban bemutatnám kiről is beszélek. Hesna külpolitikai újságíró, riporter, aki a jogi diploma megszerzése után a Népszabadságban publikált először, de dolgozott riporterként a Magyar Televíziónál is, olyannyira, hogy saját műsora a Bábel jelenleg is a közmédián látható.Fontos megemlíteni, hogy Kamera Hungária és Prima Primissima díjjal jutalmazták munkásságát. Hesna számos kezdeményezésben részt vesz, köztük a La femme magazin által létrehozott 50 tehetséges magyar fiatal programban, mely első felvonásának én is részese voltam és így megismerhettem őt, aki a mentorom volt. Bár hivatalosan egy fél éves együttműködéséről szólt a program, mi azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Emlékszem az első találkozásra, ami egy Duna-parti kávézóban volt, mindketten kíváncsiak voltunk a másikra, felváltva vettük át egymástól a szót. Ő mesélt az izgalmas forgatásokról, melyeket a Közel-Keleten élt meg, én pedig a kezdő szárnybontogatásaimról regéltem neki. Az első pillanattól azonos hullámhosszon voltunk, ritkán ismer meg az ember ilyen őszinte és kedves személyiséget. Meg merem kockáztatni, hogy ha három ilyen személlyel találkozik az ember élete során, akkor sokat mondok. Közös munkánk kezdete óta sok mindenben segít, tanácsokkal lát el. Videóimmal kapcsolatban őszintén kifejtette szakmai véleményét, sokat lendítve a későbbi munkáim minőségén. Igen izgalmas helyen a Terrorelhárítási Központ bázisán, forgatott tavaly a Bábel, ahol valljuk be civil ember nem sűrűn fordul meg. Hesna elvitt a forgatásra, ez volt az első alkalom, hogy láthattam őt dolgozni. Figyeltem minden mozdulatát, gesztusát, hogy miket kérdezett az interjúalanyoktól. Jó volt látni, hogyan áll össze egy adás, mennyi munkával jár egy téma leforgatása.   

Azóta is sokat beszélünk nem csak szakmáról, forgatásokról, hanem személyes dolgokról is, családról. Miután véget ért a program, Hesnát új feladat elé állította az élet, hiszen megszületett első gyermeke Neda, aki egy tündéri kislány. Emlékszem, hogy itthon mindenki kérdezte, hogy "megszületett-e már Hesna babája" és együtt örültünk a boldogságának. 

Al Ghaoui Hesna és Vásárhelyi Dávid / 50 tehetséges magyar fiatal gála 2015  


Ezalatt a néhány év alatt nagyon sokat tanultam tőle, az a szakmai alázat amivel ő rendelkezik igen ritka. Többen is megkérdezték már tőlem mi véleményem róla és mindig a csoda szót használom, mert tényleg egy csodálatos ember. Aki egyszer találkozott vele szuperlatívuszokba beszél róla. Egy szó mint száz, őrületesen mázlista vagyok, hogy egyfelé sodort minket az élet és megismertük egymást remélem még sok közös élményünk lesz. 

Immár hetedik szériáját zárta az RTL Klub valóságshowja a Valóvilág, a műsor, melyet egy ország szidott több mint száz napon keresztül, és melynek szereplőire több százezren kattintottak az interneten. A hetedik évad is bővelkedett meglepetésekben és kitermelt néhány celebet is. Másképp tekintettem erre a szériára, mint az előzőkre, hiszen most nem otthon a fotelből követtem az eseményeket, hanem személyesen a stúdióból. A hatodik évadhoz hasonlóan az összefoglalókat greenbox-ban rögzítették, a párbajokat és a finálét viszont a megszokott díszletben vették fel. 

A sajtó munkatársainak, így hát nekem is csak a párbajokon volt feladatom, amikor a kiesett játékosokkal lehetett interjúzni, így minden második vasárnapom munkával telt. A műsor sajtósa Dobsi Adrienn volt, akivel én korábban nem dolgoztam együtt, nagyon szimpatikus és segítőkész embernek ismertem meg. Folyamatosan segítette a munkámat, egy pillanat alatt odavarázsolta a mikrofonom elé az aktuális interjúalanyt. A két műsorvezetőről még nem emlékeztem meg, Lilu és Bence már egy összeszokott páros, félszavakból megértik egymást, tehát a legjobb választásnak bizonyult a show-hoz. Ráadásul Lilu neve már összeforrt a VV-vel, hiszen a harmadik évad óta tagja a stábnak.

Ahhoz, hogy ne sablonos kérdéseket tegyek fel a villalakóknak nekem is követnem kellett a szériát. Voltak kedvenc karaktereim és akadtak unszimpatikus emberek is. Szerintem erről az évadról mindenképpen elmondható, hogy színes társaságot sikerült összeválogatni, magamutogató, vicces és szürke karaktereket egyaránt.

Interjúra minden adást követően a Belevalóvilág után volt lehetőség. Az első áldozatom a kiesők közül, VV Zsuzsa volt, aki ugyan végig erős karakternek számított a játékban, mégis könnyek jelentek meg a szemében mikor kérdeztem. Ilyenkor akit igazából nem is ismer az ember, azt is megsajnálja, hiszen többségüknek vágya a szereplés és álma a médiában való elhelyezkedés. Ők is pontosan tudják, hogy minél kevesebb időt töltenek a műsorban, annál nehezebb a későbbiekben boldogulni ebben a szakmában. Persze ez sem garancia a sztárságra, hiszen ha több mint száz napot töltesz a villában és nem csinálsz semmit, csak élsz mint marci a hevesen, az sem túl jó taktika a sikerhez.  

Nehéz kérdés, hogy mivel lehet megnyerni egy ilyen játékot, hogy utána tükörbe tudjon nézni az ember és elmondhassa magáról, hogy normális tudott maradni. Ahogy telnek múlnak az évek egyre nagyobb a nézők ingerküszöbe, többet és többet szeretnének, ha valaki nem alázza meg magát ország világ előtt az unalmas és szürke, azaz nem csinál semmit. Aki pedig bevállalósabb és mindent megtesz a nézők szórakoztatásáért azt később elítélik, ami vicces és szórakoztató volt a villában, az idekint ciki és szánalmas. A szakmában mindenki lenézi a szereplőket és kényszerből foglalkoznak velük, mert hihetetlen nézettségi számokat produkálnak. Egy-egy évad után maximum öt ember marad, akikről a későbbiekben is hallhatunk, akiknek valamennyire sikerül érvényesülni, de ők is nehezen birkóznak meg műsor negatív hozadékával.

Fotók: Vásárhelyi Dávid 

  

Nemrég a Duna TV Csodabogár című műsorának készítői kerestek meg, hogy szívesen forgatnának rólam és Hesnáról egy riportot. A kezdetekről, a jelenről és a jövőről is meséltem.

A két napos forgatás a Szabadság téren kezdődött, a régi MTV-s székház előtt. A stáb kérésére interjút készítettem mentorommal Hesnával, aki mesélt munkájáról, családjáról és a tehetségek támogatásának fontosságáról. Így forgatásban volt egy forgatás. Az interjú után több vágóképet is készítettek rólunk. 

Másnap házhoz érkezett a tévé stáb, a lakás egy perc alatt, kisebb stúdióvá vált. Az ebédlőasztal egy szemvillanás alatt repült a helyéről, a tökéletes képért ugyebár mindent. A délután folyamán sok vágóképet kellett rögzítenünk, ezek egy részét a szobámban, a lakásban, illetve az utcán vettük fel. 

A riport előtt még itt van néhány werkfotó:

     Vásárhelyi Dávid és Al Ghaoui Hesna

Két éve pontosan december 18-án egy örömhír érkezett a postafiókomba. A levél feladója a La femme magazin volt, a tárgya pedig az 50 tehetséges magyar fiatal elnevezésű program.

„Gratulálunk! Ön egyike a legígéretesebbnek ítélt ötven tehetségnek, akik mentoráltként részt vehetnek a tudomány, a kultúra, a gazdaság meghatározó személyiségeinek aktív szerepvállalásával megvalósuló mentorprogramban. Emellett díjazottként bemutatásra kerülnek, a La femme különszámában!” – állt a levélben, amit többször is el kellett olvasnom, hogy elhiggyem tényleg sikerült, bent vagyok az ötvenben.

 Aki nem ismerné a kezdeményezést annak gyorsan összefoglalnám pár gondolatban. A La femme magazin 2012-ben indította útjára az 50 tehetséges magyar fiatal elnevezésű programot. Nem titkolt céljuk volt, hogy felhívják a figyelmet a kivételesen tehetséges fiatalokra. Persze nem egyszerűen csak ismertté akarták őket tenni, hanem személyes fejlődésüket hat hónapos, egyénre szabott mentorprogrammal segítették, tehát minden mentorált kapott egy mentort maga mellé.

Számos kérdés merült fel bennem: vajon milyen lesz ez a program? Mit kell majd csinálni? Ki lesz a mentorom? A szakembereket látván elsőre Kotroczó Róbertre gondoltam, aki az RTL Klub hírigazgatója. Aztán érkezett egy újabb levél, melyből kiderült Al Ghaoui Hesnával dolgozhatok majd együtt.

Sok mindent akkor még nem tudtam Hesnáról, de tisztában voltam vele, hogy az M1-en saját műsora van, és mindenki haditudósítónak hívja. Vártam az első találkozóra, meg akartam ismerni.

Munkája miatt elég kevés szabadideje van, mégis szakított rám időt. Néhány hónappal az első levél megérkezése után találkozót beszéltünk meg, egy pesti kávézóban futottunk össze, és egy másfél órás laza beszélgetés vette kezdetét. Ő is mesélt, én is meséltem és rögtön az elején, egy hullámhosszon voltunk. A beszélgetés végén dedikálta nekem a könyvét, amit mindenkinek szívből ajánlok. Már akkor vártam a legközelebbi találkozót, amire nem kellett sokat várni.

Nagyon sokat kaptam ettől a programtól, megismertem egy fantasztikus embert, aki nagyon sokat adott nekem, mind szakmailag, mind lelkileg és akivel a mai napig tartom a kapcsolatot.

Már lehet jelentkezni a második évadra, hiszen újra keresik az ország 50 legtehetségesebb fiatalját. Ne habozz, ha tehetséges vagy valamiben, azonnal küldd el jelentkezésedet, bízz magadban, mert mindenkinek sikerülhet…